Halálos duó: amikor Batman és Joker összefogott
Vajon a legnagyobb ellenségek együtt tudnak dolgozni, ha a szeretteik életéről és egy minden korábbinál nagyobb krízisről van szó? Az újító Halálos duó erről szól.
Csihi-puhi, szuperképességű, legyőzhetetlen alakok, unalomig ismételt frázisok. Na, az utolsó, év végéről maradt, keményfedeles képregényekben ebből alig csurran cseppen valami.
Bezárul a kör, avagy sikerült a végére érni az év végére jellemző dömpingnek köszönhetően felhalmozódott köteteknek, miközben idén még szerencsére nem is indultak be a kiadók. Az biztos, hogy Majka szavajárásával 2025-ben is csurran cseppen jó pár izgalmas megjelenés, legyen szó a keményfedeles kiadványokról vagy épp a nagyobb, gyűjteményes kötetekről és omnibusokról, melyek egyre több cég palettáján jelennek meg. Mielőtt azonban megérkeznének az év első komolyabb kötetei, gondolok itt olyanokra, mint a Sandman-előzmény, nézzük meg, hogy mik maradtak ki 2024 utolsó kiadványai közül.
Arturo a DMS nevű vállalat rabszolgája, pedig többre hivatott. Miközben a cég álmokat ad el, amikkel a szegény gazdagnak, a gazdag pedig boldognak érzi magát a csatlakozás során, a lelkiismeretes fiatal csodákra lenne képes ezzel a technológiával. De ugye kit érdekelnek az alkoholizmusból vagy depresszióból kigyógyítható emberek, ha onnantól nagy boldogságukban nem akarnak többé álmodni, így nem költenek erre a legális drogra, amit a vállalat kínál? Arturo azonban egy halálesettel meglátja az ok-okozat összefüggést, lelkiismerete pedig addig piszkálja,
míg el nem dönti, hogy megszakítva a láncot „gazdái” ellen fordul, és kimondottan nagy fába vágva a fejszéjét egy olyan csapatot alakít, melynek célja egy bankrablás a rendszeressé vált áramszünetek alatt, egyben pedig a változáshoz szükséges feltételek megteremtése.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon a legnagyobb ellenségek együtt tudnak dolgozni, ha a szeretteik életéről és egy minden korábbinál nagyobb krízisről van szó? Az újító Halálos duó erről szól.
Mondhatjuk, hogy Arturo története merő naivitás, mert egy fecske valójában nem csinál nyarat – pláne akkor nem, ha pénzzel teli nagyvállalatok őrzik azt a bizonyos nyarat. Arturo álmát azonban barátok és társak segítik megvalósítani, így nincs egyedül, amikor felforgatná a világot. És ugyan a 104 oldalas Áramszünet a karakterek terén kellően diverzív, mégsem esik a woke-szélsőség csapdájába, ami miatt kifejezetten kellemes meglepetés, a 4 füzetes Blackout minisorozat pedig mind a rajzok stílusát, így látványvilágát, mind pedig a történetét tekintve 2024 újabb pozitív csalódása. Megéri betenni a Cyberpunk-gyűjteménybe.
Fenegyerek a balesete után kimondottan válságba került. Múltja üldözi a vak ügyvédet, aki részben vörös ördögre emlékeztető ruhája miatt éjszakánként rémülettel tölti meg a bűnözők szívét. Azonban egyik legnagyobb ellenfele, Kingpin, avagy a Vezér lett a New York-i polgármester. Nem meglepő módon a Fenegyerek álcája mögé bújt Matt Murdock szépen lassan közellenséggé válik, a helyzetet pedig tovább rontja, hogy meghal az egyik bűnöző, akit lekapcsolt. Pedig Matt biztos benne,
hogy nem ő okozta a gazember halálát, aki miatt már a rendőrség is keresi, a kérdés pedig csak az, hogy miképpen tisztázza magát, illetve hogy ha ez utóbbi nem sikerül, akkor feladja-e titkos életét.
Bár a Pokolból a Mennybe kimondottan érdekes húrokat penget, nem igazán voltam oda érte. Megjelenik benne számos Marvel-karakter, de felbukkanásuk során általában az volt az érzésem, hogy csak azért jelentek meg, hogy meg lehessen hirdetni a jelenlétüket, ezzel a többi hős rajongóit is vásárlásra buzdítva. Valahogy a rajzstílusért sem voltam oda, mert itt is a matinés-rajzfilmes vonalat láttam visszaköszönni. Aztán fordult a kocka, mikor komoly moralizálásba kezdtek a karakterek,
sőt a nyíltan katolikus Fenegyerek normál emberi karakterekkel – pap, apáca és mások – beszélgetve teológiai fejtegetésbe kezdett és még a szokásosnál is emberibbé vált.
Ezt is ajánljuk a témában
Amikor már azt hittük, hogy elolvastuk 2024 legjobb képregényeit, akkor akadt a kezünkbe a Vörös hős, ami könnyedén maga mögé utasítja a legtöbb tavalyi kötetet.
Különösen izgalmas, ahogy egy elhallgatott információ okán az egyik legismertebb maffiánál köt ki a sztárügyvéd és volt polgármester, volt államügyész-helyettes, ami érthetően eléggé feszültté teszi a találkozást ahol még néhány lövés is eldördül. Hogy kifejezetten tetszett volna a meglehetősen vaskos, 232 oldalas kötet, azt nem mondanám, de az utolsó 20-30 oldalnak, továbbá a noirosabb stílusnak hála várom a folytatást, és kíváncsi vagyok arra, miképpen halad tovább a kimondottan realista történet, melyben Pókember és a Megtorló mellett még Reed Richards is feltűnik. Fenegyerek egyébként hamarosan a Disney+-on tér vissza egy új sorozatban.
A véletlenek játéka sokszor olyan kalandokba keverheti az embert, melyekre egyáltalán nem lehet számítani. Ha pedig nem emberről, hanem egy szuperképességekkel megáldott humanoidról van szó, akkor el lehet képzelni, hogy rá ez sokszorosan igaz. Supergirl például véletlenül került az idegen lány, Ruthye mellé, aki édesapját elveszítve bosszút esküdött, majd olyan segítőtársat keresett, aki elintézi a gonosz, a Sárga Hegyekből származó Kremet. És Supergirl ugyan nem egy bérgyilkos, de jó oka van rá, hogy a lánnyal tartson,
idegen világokat bejárva, rejtélyeket megoldva és számos olyan fajjal találkozva, melyekről eddig egyáltalán nem, vagy csak alig hallottunk.
Ezt is ajánljuk a témában
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
A 8 füzetes, 224 oldalas, keményfedeles kötetben egy olyan történet elevenedik meg, amely teljesen más, mint amit Supermantől, Supergirltől, vagy úgy általában a szuperhősöktől megszoktunk. Nagyon színes, néha nagyon absztrakt és szürreális, mágiájával inkább már fantasy, mint sci-fi történet. Talán éppen ezért kezdtem bele a megszokottnál nehezebben. Sőt, az első füzet után alig tudtam visszaülni mellé, annyira különbözik a tipikus Super-képregényektől (melyeket korábban megismertem).
De persze pont ez az előnye is, hiszen végre valami mást kapunk, a nagyon idegennek tűnő karakterek pedig végül emberibbé válnak az embereknél.
Fájdalmas titkokat ismerünk meg, ahogy a halandó leány és a szupererővel rendelkező lény egymásra bízza magát, majd végül küldetésük és útjuk végére érnek. Mindez komoly tanulságokkal és érzelmekkel válik kerek, teljes egésszé Tom King, a megszokottól költőibb és igényesebb írásával, Bilquis Evely egyedi rajzaival és Matheus Lopes már-már harsány színeivel. A drámai történetet a magyar kötetben előszó díszíti és egy extra borítógaléria kíséri, aminek hála a Fumax ismét egy igazi különlegességgel bővítette a hazai felhozatalt.
A 2024-ről maradt, izgalmasabb és egyedibb kötetek
Hiába keveredett Neil Gaiman szexuális botrányba, a kiadó láthatóan szeretné teljesen befejezni a szerző főművének is nevezhető képregényt, így némi manga mellett érkezik a Sandman – Nyitány, valamint a cikk közepén bemutatott Fenegyerek második kötete, ami elég izgalmas párost jelen 2025 első negyedére. Remélhetőleg azért a többi kiadó is aktivizálja magát, hogy a képregényeket kedvelő közönség a legérdekesebb, legegyedibb és a legigényesebb történeteket ismerhesse meg az egyébként mára túltelített nemzetközi piacról.
Nyitókép: Disney+